Roma oktatási program

a program

Az Alapítvány alapkoncepciójának megfelelően az oktatást tartotta a legmegfelelőbb eszköznek arra, hogy a társadalom leszakadó rétegeinek, különösen a cigányságnak növelje a kitörési esélyeit. Az a felismerés vezette az Alapítványt, hogy nincs esélye a leszakadó rétegeknek, mert az egész életpályát meghatározó oktatási rendszerből – kiemelten az alsófokú, megalapozó szinten – hiányoznak azok a speciális intézményi formák, amelyek az érintett gyermekek iskolai sikerét vonnák maguk után. A cél természetesen a tartós hatás kiváltása volt, vagyis elősegíteni, hogy a roma diákok versenyképesebb

tudást szerezzenek. Az alapítvány olyan programokat támogatatott, amelyek minden életkori szakaszban reális lehetőséget kínálnak a kitörésre. Szakmai és anyagi támogatást nyújtott, olyan kezdeményezéseknek, amelyek lehetővé teszik a bejutást az iskolarendszerbe, és biztosítják a tanulmányok elvégzését. A program támogatta az olyan új és innovatív helyi kezdeményezéseket, mint például a pécsi Gandhi Gimnázium és a Józsefvárosi Tanoda. A program olyan pályázati kiírási csomagot állított össze, amelynek elemei szisztematikusan összefüggnek. A cél (magától értetődően) a konkrét támogatás, másodlagosan (de nem mellékesen) pedig feltérképezni

az általános és a középiskolákat, s azokon belül megtalálni azokat az intézményeket, ahol többségükben roma gyermekek tanulnak, és vannak olyan pedagógusok, akik tanulmányi segítséget próbálnak nyújtani a roma gyerekeknek. E kezdeményezések között megtaláljuk a diákok patronálását, a pályaválasztási orientációt, az alternatív pedagógia műhelyeinek nyitását. A programot az általános roma programhoz hasonlóan később specifikusabb programok váltották fel, amelyek azon területeken nyújtottak támogatást, ahol a legnagyobb igény mutatkozott irántuk.

A programról bővebben