Roma médiaprogram

a program

A Soros Alapítvány Roma médiaprogramja különálló projektként 1997-ben indult, és hét éven át lehetett rá nyilvánosan pályázni. A kiírásban a program céljaként roma médiaprogramok készítése és médiaszakemberek képzése, valamint a magyarországi roma közösségek és a roma kultúra tömegtájékoztatásban való hatékony képviselete szerepelt. Pályázhattak helyi televíziós és rádiós állomások, független műsorkészítők és programkészítő közösségek, roma hírlap- és folyóirat-szerkesztőségek, hírügynökségek, amelyek az információterjesztés során az előítéletek csökkentéséért is dolgoznak. A pályázat tulajdonképpeni célja a roma és a többségi társadalom kommunikációjának javítására irányult valamint a helyi roma közösségek tájékoztatására hírközlés, művelődés és szórakoztatás formájában. Ezek a célok úgy valósultak meg, hogy a Soros roma médiaprogramok nemcsak a kisebbségi médiumoknak szóltak, hanem többségi sajtóorgánumok, különböző alapítványok, sőt magánszemélyek is pályázhattak, amennyiben ezen célkitűzések valamelyikét sikerült egy projektben

megvalósítaniuk. Így jutott rendszeres támogatáshoz nemcsak az Amaro Drom roma lap vagy a romapage.hu internetes honlap, hanem számos városi televízió, rádióállomás és folyóirat is, melyek roma hír- és magazinműsorokat sugároztak, illetve roma relevanciájú anyagokat közöltek. A romákkal szembeni előítéletek csökkentésének érdekében a Soros Alapítvány szívesen támogatta dokumentumfilmek készítését, mint például a budapesti Fekete Doboz Alapítvány magyarországi cigányság élethelyzetéről szóló dokumentumfilmjeit vagy magánszemélyek hasonló projektjeit. A program célkitűzései között szerepelt az is, hogy elinduljon a roma származású médiaszakemberek professzionális képzése, melyben a Fekete Doboz Alapítvány által példaértékűen működtetett Roma Média Iskola vállalt nagy szerepet. Emellett a roma újságírók, médiaszakemberek képzésére más – indirekt – módon is sor került, ugyanis többen a pályázó médiumok közül – a támogatásoknak köszönhetően – megengedhették maguknak, hogy roma származású fiatalokat vonjanak be mindennapi munkájukba. Innen kerültek ki például a Rádió C jelenlegi roma származású

műsorvezetői közül sokan, akik korábban az ott dolgozók „keze alatt” tanulhatták meg a szakmát. Fontos része a Roma médiaprogramnak, hogy lehetőséget nyújtott a vidéki romáknak a vidéki, őket közvetlenül érintő médiumokban való megjelenésre több módon is: a hír- és magazinműsorokból mindennapjaikat érintő információkra tehettek szert, valamint elkészíthették saját tévé- vagy rádióadásaikat is. Ugyanakkor ezek a műsorok igyekeztek felhívni a többségi lakosság figyelmét is a környezetükben élő romák gondjaira, életkörülményeire. Az alapítvány nagy nyitottsággal kezelte ezt a programot: számos szervezetet, magánszemélyt is támogatott munkájában (nem csak médiumokat), hiszen belátta, hogy a roma kérdésekben szükséges szemléletváltást különféle csatornákon keresztül lehet és kell ösztönözni. Évek óta fennálló médiumok és szervezetek ugyanúgy kaptak támogatást, mint frissen beindult kezdeményezések, sőt, bár nem jelent meg a pályázati kiírásban, olykor eszközök beszerzését is támogatták a médiaprogramon belül, ha ez elősegítette az amúgy jó projektek létrejöttét.

A programról bővebben